Kínai kutatóknak néhány nappal ezelőtt 17 percen keresztül sikerült életben tartani egy mesterségesen létrehozott csillagot. Mindez az EAST (teljes nevén Experimental Advanced Superconducting Tokamak) nevű fúziós reaktorban történt, mintegy 70 millió Celsius-fokos hőmérsékleten tartott plazmával.

Amint az ismeretes, az ilyen reaktorokban a csillagok belsejében lezajló folyamatokat reprodukálják, azaz lényegében hidrogén atommagok egyesítésével hélium jön létre és közben hatalmas energia szabadul fel.

Az emberiség egészen sokáig azt sem tudta, hogy a csillagok hidrogén és hélium gázokból állnak. Ezt a felfedezést Cecilia Payne-Gaposchkin, asztrofizikus tette 1925-ben.

Cecilia 1919-től a Cambridge-i Egyetemen tanult, ahol egészen 1948-ig érvényben volt az a rendelkezés, hogy nők ugyan járhatnak az egyetemre, de diplomát nem kaphatnak. Ezért tanulmányai befejeztével Payne nem helyezkedhetett el kutatóként. Egy Angliába látogató amerikai csillagász, Harlow Shapley azonban felkarolta őt és felajánlott neki egy ösztöndíjat a Harvard Egyetemre, PhD dolgozatának elkészítésére.  Payne azután ebben a PhD dolgozatában mutatta be első igazán nagy és átütő tudományos eredményét: kimutatta, hogy a Nap tömegének döntő többsége hidrogén. A kor szellemiségére jellemző, hogy eredményeit a tudományos közvélemény nem fogadta el közvetlenül, csak azután, hogy azokat tőle függetlenül férfi csillagászok is igazolták.

Cecilia Payne a brit Buckinghamshire megyei Wendoverben született, amely London központjától, mintegy 60 km-re helyezkedik el.

Ez nagyjából a Budapest-Hatvan távolságnak felel meg. De míg Wendover jelenlegi népessége 7 399 fő, addig Hatvan 20 000 lakost mondhat magáénak. Ha pedig Budapestet hasonlítjuk Londonhoz: a magyar főváros jelenlegi népessége 1 724 000 fő, addig a brit fővárosé 8 908 000 fő.

Tehát napjainkban Londonnak durván ötször annyi lakosa van, mint Budapestnek. Ez a szorzó volt azonban nagyobb, is, minthogy London az ipari forradalom kezdetétől az 1960-as évekig Európa legnépesebb városa volt (de a 19. század elejétől az első világháború végéig a világ legnépesebb városa is egyben)

Ahogyan az animációban is látható Budapest az európai városok között a legjobb pozíciót 1920-21 körül szerezte meg, ami a lakosok számát illeti. Ekkor a magyar főváros 1 216 000 fővel a tizedik legnépesebb település volt a kontinensen, rövid ideig maga mögé utasítva olyan városokat, mint Moszkva, Róma, Madrid vagy Isztambul.